Vissza a főoldalra
Magyar
English
   
 
 
  Kutatás és építé | Emlékek a múltból
   
 
1347 pünkösd előtti csütörtök
Mi, Morochwk mester, Bereg megye főispánja, és az ugyanottani nemesek négy
bírója emlékezetbe adjuk, hogy a mi általános gyűlésünkön az összes ottani nemesekkel
a Pünkösd előtti csütörtökön, melyet Ordo faluban tartottunk, többek között Waraday-i
János felállva azt mondta, hogy az ő Syd nevű birtokát Gelyenesi Desew fiainak, Miklósnak
és Jánosnak jobbágyaitól, ugyanazon birtok használatától és hasznainak élvezetétől
eltiltotta volna, és előttünk eltiltotta, amit az általunk felkért esküdtek és ülnökök
megerősítettek, hogy (ti.) az előbb mondott Kelienes-i emberek élveztek volna és
most is élveznek. Kelt az előbb említett napon és helyen, az úr 1347. évében.
Kívül: Waraday-i Jánosnak Gelienes-i Desew fiainak, Miklósnak
és Jánosnak jobbágyai ellen eltiltó [oklevelél].

1347 Sz. Ilona királyné ünnepe előtti hétfőn
Mi, az egri egyház káptalanja jelezzük mindenkinek, akit érdekel, a jelen oklevél tartalmával
emlékezetbe ajánlva, hogy a Beregh megyei Darouch-i István fia János fia László a maga
nevében személyesen és a lelez-i szerzetes konvent az ügyhöz kiadott intéző levelével
ugyanazon János, az ő apja nevében egy részről, és Warada-i László fia János szolgája
és ügyvédje, Albert fia Pál a nagyságos férfi, Miklós úr Magyarország nádora
intézőlevelével hasonlóképpen ugyanazon ura nevében másrészről előttünk személyesen
megjelenvén, ugyanazon János fia László által a maga és mondott apja személyében élő
szóval előterjesztetett és jelentetett, hogy az ő előbbírt Darouch birtokuknak egy negyed
részét, mely a mondott Bereg megyében lévőnek mondatik, amely negyedrészt tudniillik
délfelől fekszik, mindennemű hasznaival és tartozékaival, úgy mint telekhelyeivel,
szántóföldjeivel, rétjeivel, erdeivel és ligeteivel, hogy bizonyos szükségeiket, melyek őket
most kényszerítik, elkerüljék, az alább írt jelekkel a másik három résztől elhatárolva a most
következő Pünkösd ünnepétől ugyanennek az ünnepnek 18. visszatértéig tizenhét márka súlyú
budai számítás szerinti garasért, melyet előttünk kell majd visszafizetni, zálogba adnák, és
mostantól a mi jelenlétünkben az előbbemlített László mind a maga, mind az ő ugyanazon
apja nevében elzálogosította oly módon, hogy a mondott határidő lejártáig sem ők, sem az ő
rokonaik közül senki, aki ennek az országnak szokásai szerint jogosult lenne a visszaváltásra,
a fentmondott János mestertől vissza nem válthatnák, hanem amikor elérkezik az a bizonyos
18. évforduló, ugyanazon János mester vagy az ő fiai, miután az említett pénzüket visszakapták,
nekik azt a földdarabot, mint jogukat, haladék nélkül visszaadni tartoznak, mégis olyan büntetés
terhe mellett, hogy ha azok vagy az ő utódaik a mondott határidő lejártakor az említett földdarabot
ugyanazon hitelezőjüktül vagy az ő utódaitól visszaváltani nem tudják vagy nem gondoskodnak
róla, akkor azután ne legyen lehetőségük másként visszaváltani, mint az eredeti adósság
kétszereséért, továbbá ugyanazon László kötelezte magát és a mondott Jánost, az ő apját
meghatalmazó tekintéllyel, hogy ők az előbbemlített Jánost és az ő örököseit mindenkitől,
aki az elzálogosított és fent meghatározott földdarab címén a visszaváltás határidején belül
zaklatni akarja, megvédik, és saját terhükre és költségükre rendezik, úgy hogy ha véletlenül
valamikor ugyanazon hitelezőiket megvédeni és abban megőrizni nem tudják, akkor ők más
részeikből, melyek most változatlanul az birtokukban vannak, egy egyenértékű földdarabot
tartoznak átadni ugyanazon hitelezőiknek használatra és birtoklásra ugyanazon visszaváltási
határidőig és abban megőrizzék a fent említett módon. A határjelek pedig, amelyek által
a gyakranmondott elzálogosított földdarab a másik három résztől csak a telekhelyekben
elhatárolódik, amint ugyanazon felek nekünk jelentették, ezek: Először kiindul a déli oldal
végétől a mondott birtok közepén át futva egy bizonyos forráshoz, amelytől a mondott déli
oldalhoz áthaladva egy szilfához érkezik, és ugyanonnan menve egy bizonyos kétágú erdei
körtefához érkezik, amely (két ág) között egy fűzfa van és ott végződik az előbbmondottak
elhatárolása, a külső mezei hasznokat pedig, melyek azon egész birtok egy negyedéhez
tartoznak, ugyanazon János mester vagy az ő fiai a saját használatukra fordíthatják
a fentmondott módon. A tizenhét márkát pedig ugyanazok vállalnák, hogy a nevezett János
mesternek vagy az ő fiainak minden csökkenés nélkül és az azidőben forgalomban lévő kivert
garasokban vagy dénárokban megadják, és ugyanazon László vállalta a mondott intézőlevél
tekintélyével. Kelt szent Ilona királyné ünnep előtti legközelebbi hétfőn, az úr 1347. évében.

Loprethzaza (Beregszász), 1350. szeptember
Mi, László fia Tamás, Morochuk mester alispánja és Bereg vármegye nemeseinek négy
Birója emlékezetül adjuk, hogy Varada-i László fia János mester előttünk személyesen
megjelenvén tiltakozva mondta, hogy Dorocht birtok negyedrésze az övé a telekhelyeivel,
[azt neki] az előbb mondott Dorocht-i István fia János mester és fia, László adta,
a szántóföldekben [és] a kaszálókban kiadni megtagadja, amely negyedrész az északi
részen van. Kelt Loprethzaza-n, a Boldogságos Szűz születése ünnepe előtti szombaton,
az úr 1350. évében. Kívül: Varada-i László fia János mester részére István fia János és
az ő fia, László ellen tiltakozás.

Eger, 1353, úrnapja előtti szerdán
A nagyságos és tiszteletreméltó férfinak, Miklósnak, Magyarország nádorának és a kunok
bírájának, az ő tisztelendő barátjuknak az egri egyház káptalana őszinte tisztelet és
megbecsülés folytonos tömjénét. Nagyságtok levelét tisztelettel megkaptuk e szavak szerint:
A bölcs és tiszteletreméltó férfiaknak, az egri egyház káptalanának Miklós, Magyarország
nádora és a kunok bírája készséges barátságot tisztelettel. Mivel egy bizonyos Syd-nek
nevezett, Beregh vármegyében lévő birtokot, melyet Warada-i László fia János mester
Deseu fiaitól bírói úton megszerzett saját joga alapján, melyet pedig Deseu ugyanazon
fiai megegyezés útján a mondott János mesternek átadtak előttünk, határjárással és neki
birtokba iktatással és határjelek emelésével "indigeat", barátságtokat kérjük tisztelettel
jelen levelünkkel, hogy küldjétek ki a tanuskodásra hiteles embereteket, akinek jelenlétében
Baka-i Mihály vagy Gyulahaza-i Luchas fia László, avagy Pethry-i Miklós fia Petheu vagy
Leweu-i Mihály fia János, a többiek távollétében a mi emberünk, az előbbmondott Syd-nek
nevezett birtok elé járulva, miután az szomszédokat és a határosokat összehívták és azok
megjelentek, járja körül azt a régi határjelek mentén, ahol szükséges,új határjeleket emelve
a régiek mellett, és az újrajárt és a többi birtokoktól elhatárolt részt iktassa ugyanazon János
mesternek azzal a joggal, amely őt elismerten illeti, amennyiben Deseu ugyanazon fiainak
ellentmondása ezt nem akadályozza, örökös birtoklásra. Ezután a fenti birtokmeghatárolás
és iktatás során a határjelek sorával nekünk barátsággal megírjátok. Kelt Budán, szent György
vértanu ünnepe előtti szerdán, az úr 1353. évében. Mi tehát a ti törvényes és méltányos
kérésteknek és az igazságnak engedelmeskedve a fentemlített Baka-i Mihállyal, a ti
emberetekkel kiküldtük tanuságtételre a mi emberünket, egy alkalmas férfit, tudniillik
István urat, a mi kórusunk papját, hogy a fentieket elvégezzék. A ti emberetek pedig
hozzánk visszatérve a mi mondott tanunk jelenlétében és hallatára nekünk jelentette,
hogy ők Pünkösd most elmúlt ünnepe utáni hétfőn elmentek a fentmondott Syd birtok elé,
és amikor ők, miután a szomszédokat és határosokat törvény szerint összehívták és azok
megjelentek, nevezetesen pedig János fia Fülöp, Charnavada-i István fiai István és Miklós,
Pethled-i Péter fia Tamás, Darouch-i János fia László, és ugyanazon László fiai, István és
Lőrinc gyermekek, akiket a már mondott László két jobbágya a régi határai mentén megjárták
és a meghatároltat mindennemű hasznaival és tartozékaival együtt, minthogy Deseu fiainak,
Jánosnak és Domonkosnak ellentmondása nem akadályozta, a nevezett László fia János
mesternek iktatni akarták azzal a joggal, amellyel köztudottan őt illeti, örök birtoklásra,
végül az fentemlített János fia László a maga nevében egy bizonyos földdarabtól, mely
a Gylynesről és Barrabasról, amint mondják, magára Darouch birtokra vezető két út között
van, e fentnevezett két jobbágy pedig, kik a két gyermeket a szilfásukban sétáltatták,
a két gyermek nevében a már mondott Syd birtok teljes iktatásától (őket) eltiltották, jóllehet
más ellentmondó nem jelent meg, sőt a fentnevezett Charnavada-i és Pethled-i nemesek
a maguk részéről a mondott János mesternek jóakaró egyetértésüket jelezték a fentmondott
Syd birtok iktatásában és határjeleinek emelésében. Azt is jelentette a ti fentnevezett embereket,
hogy az említett Syd birtokot Deseu ugyanazon fiainak előbbnevezett Gylyenes birtokának
részétől egy bizonyos Mych-nek nevezett folyó választja és határolja el minden felől, és
bár ők készek voltak és készségesek, hogy a fentnevezett János fia Lászlót és fiait az ilyen
eltiltásért ugyanazon Warada-i László fia János ellenében valamely megfelelő határidőre
megidézzék, hogy ellentmondásuknak okát adják, mégis mivel az előbbmondott leveletekben
az idézési záradék hiányzott, ezért az említett idézést ők maguk megtenni nem tudták, és
a mi fentmondott emberünk előttünk hasonlóképpen személyesen megjelenve a fentieket
úgy, amint a ti ugyanazon emberetek, nekünk következetesen megerősítette.
Kelt Krisztus teste ünnepe előtti szerdán a fentmondott évben.
Kívül: A nádor úrnak Warada-i László fia János részére Darouch-i János fia
László és az 6, az oklevélben megnevezett fiai ellenében a Syd-nek nevezett birtok
iktatásáról és határjeleinek emeléséről a bent leírtak módon eltiltó levél.

Ardó, 1353. július 1.
Mi Marochuk, Magyarország királynéjának lovászmestere és beregi főispán
emlékezetül adjuk, hogy a mi vármegyénk nemesei és nemtelenjei egyetemének általános
gyűlésén, melyet levelének közvetítésével királyi kezdeményezésre Ordo faluban tartottunk,
Warada-i László fia János mester a többiek közül elénk állva tiltakozás módján nekünk
jelezni akarta, hogy bár ő az ugyanabban a vármegyében lévő Darouch birtokban egy
birtokrészt, melyet ugyanazon Darouch-i István fia Jánostól és következésképp az ő fiától,
Lászlótól oklevelek közvetítésével tart és birtokol, ugyanazon István fia János és fia, László
csak a telekhelyekben adott át neki, de a más hasznokban, amelyeknek ahhoz a birtokrészhez
saját jogán tartozniuk kellene, még mindig nem adták ki, hanem azokat a hasznokat… és
a nyereséget élvezték és most is élvezik az ő nem kis hátrányára és sérelmére, és amely
hasznokat mégis ugyanazon Jánostól és fiától, Lászlótól előttünk ismételten kérte az igazság
mellette szólván… Kelt Ordo faluban, Keresztelő szent János születésének nyolcadán, az úr
1353. évében. Kívül: Warada-i László fia János részére Darouch-i István fia János és fia,
László ellen a bent leírt ügyekben tiltakozó levél.

Nagyvárad, 1355. Oculi vasárnap után hétfőn
Excellenciás uruknak, Lajos úrnak, Isten kegyelméből Magyarország jeles királyának
a Warad-i egyház káptalan imádságok szavát örök hűséggel. Excellenciátok levelét a kellő
tisztelettel megkaptuk e szavak szerint: Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya
híveinek, a Warad-i káptalannak üdvöt és kegyelmet. Azt mondják nekünk Warada-i László
fia János személyében, hogy István fia János és fia, László az ő Darouch-nak nevezett
birtokrészének szántóföldjeit és kaszálóit, mely őt az ő és elődeik adományából örökre
megilleti, használják és terményeit és jövedelmeit maguknak követelik az ő kárára és
sérelmére. Ezért hűségteknek határozottan meghagyva elrendeljük, hogy küldjétek ki
tanubizonyságra hiteles embereteket, akinek jelenlétében Baka-i Bereck, vagy ugyanonnani
Mihály, vagy Petri-i Petew, vagy testvére István, és [tévesen - 11 an=vagy helyett] Gyulahaza-i
Lucas fia László, a többiek távollétében a mi emberünk mindenkitől, akitől illik és lehet,
a fentiekről kikérdezve kitudja és megkeresse a teljes igazságot, és ezután, amint ebből
számotokra az igazság kiderült, nekünk hűségesen megírjátok. Kelt Budán, Exsurge
vasárnapon, az úr 1355. évében. Mi tehát Felségtek utasításainak engedelmeskedni
óhajtván, amint tartozunk, az előbb mondott Baka-i Mihállyal, a ti emberetekkel együtt
kiküldtük a megfontolt férfiút, Tamást, egyházunk kórusának papját és a Boldogságos
Szűz nagyobbik oltárának igazgatóját, a fenti utasítástok hűséges végrehajtására. Akik végül
onnan hozzánk visszatérve és általunk kikérdezve nekünk egyetértűen jelentették, hogy ők
Bereg vármegyébe elmenvén és ott együttesen eljárva a nemesektől és a nemtelenektől,
klerikusoktól és laikusoktól, és mindenféle rendű és rangú embertől szorgalmas vizsgálattal,
nyíltan és titokban, közösen és egyenként a fentiekről ezt a teljes igazságot tárták fel, hogy
az előbbmondott István fia János és fia, László a minden fentemlítettet és a fentemlítettek
mindegyikét elkövették oly módon, ahogy a fentmondott Warada-i László fia János
személyében Felségteknek panaszolták, és ahogy Felségtek fentemlített levele
tartalmazza. Kelt Oculi vasárnap után következő kedden, a fentmondott évben.
Kívül: A király úrnak Warada-i László fia János részére István fia János
és fia, László ellen vizsgáló [levél].

Buda, 1355. szeptember 15.
Mi, Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya, emlékezetül adjuk, hogy a pert,
melyet Warada-i László fia János személyesen visel Darouch-i István fia János és fia
László ellen, akik közül ugyanazon László a maga nevében személyesen, az előbbmondott
János, az ő apja nevében pedig a leleszi konvent ügyvédlevelével jelent meg néhai
Drugeth Miklós országbírónk idézőlevelének tartalma szerint, [s melyet] Pünkösd
mostani nyolcadán előttünk és személyünkben ugyanazon Miklós ispán jelenlétében
kellett folytatni, mivel ugyanazon Miklós ispán az úr akaratából közülünk elvétetett,
a felek egyetértésével a korábbi állapotban a Boldogságos Szűz születése ünnepének
most következő nyolcadára ítéltük főbenjárólag elhalasztani.
Kelt Budán, a határidő nyolcadnapján, az úr 1355. évében.
Kívül: Varada-i László fia János mester részére Darouch-i István fia János, és fia
László ellen a Boldogságos Szűz születése ünnepének nyolcadára halasztó [levél].

Visegrád, 1356. Hamvazószerda quindenáján
Szécsi Miklós országbíró Warada-i László fia Jánosnak Dorowch-i István fia János
és fia László ellenviselt perét az alperesek kérésére Pünkösd nyolcadára napolja.

Visegrád, 1357.
Tisztelendő barátaink, a váradi egyház káptalanának Zeech-i Miklós, Lajos úrnak,
Isten kegyelméből Magyarország királyának Országbírója és Turóc ispáni tisztének
viselője készséges barátságot e kellő tisztelettel. Tudja meg barátságtok, hogy mivel
korábbi, ítéletünket kifejező levelünk tartalma szerint Gywlaháza-i Lukács fia László,
vagy Tereche-i Pethenye fia Miklós, vagy Bala-i Mihály, avagy Albert fia Pál, vagy
Dénes fia Miklós - Warada-i László fia János nevében eljárván -, továbbá Sámson fia
Jakab, vagy Takus-i fia gergely, vagy Machala-i Nylasnak mondott János, vagy Pál fia
Mihály, vagy Bulch-i Beke fia István - Darouch-i István fia János és fia, László nevében -,
az idézettek ügyében a többiek távollétében királyi emberek és leleszi egyház konventjének
tanúi szent György mártír ünnepének elmúlt nyolcadán a szomszédokat és a határosokat
törvény szerint összehíván, és a felek vagy azok törvényes képviselőinek jelenlétében
a Darouch-nak nevezett birtokra elmentek, hogy azt a régi és igaz határai mentén, ha
vannak vagy ha nincsenek, az egyenes határok és határjelek mentén bejárják, és a bejártakat
és a mások birtokaitól elválasztott és elhatárolt mezőket, használt földeket, szántókat,
kaszálókat, erdőket és bármi hasznaikat nyolc egyenlő részre osszák. És a mondott minden
egyes mezejének, szántójának, erdejének, kaszálójának nyolcad részét… felől, mely János
mesternél van, ugyanazon János mester számára, amennyiben lehetséges, egy helyen és egy
határral körülvéve, ha pedig így nem lehet, akkor több helyen, ahogy jobbnak látszik, a birtok
többek között nyíltan azt találtuk, hogy a konvent levelünket barátsággal megkapván az idézettek
ügyében kiküldött királyi emberekkel, (ti.) Pethenye fia Miklóssal András testvért - mint
Varada-i László fia János mester részére eljárót -, és Takus-i Sámson fia Jakabbal Balázs
testvért - mint István fia János és fia, László részére eljárót - a Darouch-nak nevezett birtok
megtekintésére és az erről szóló levelünkben különösen és egyébként tartalmazott minden
dolog elvégzésére tanúul kiküldte, akik onnan magához a konventhez visszatérve ugyanannak
a konventnek egyhangúlag jelentették, hogy ők [itt következik a történet újbóli megismétlése,
a tanúk ezen kívül jelentik, hogy a birtok mocsarassága miatt azt bejárni nem tudták.
Ezért az országbíró felkéri a váradi kaptalant, hogy a fentnevezett királyi emberek
valamelyikével együtt küldje ki a maga hiteles emberét Szűz Mária születése ünnepének
következő nyolcadáig, akik a birtokot bejárván és elhatárolván megfelelő jelentést küldjenek,
illetve az ellentmondókat idézzék meg Sz. Mihály nyolcadára]. A jelen oklevelet pedig Jakab
mester, protonotarius és a mi pecsétünk távollétében Debreu-i örökjogon bírja, és hogy az ő
telekhelyei Daróczy János és László részeitől határjelekkel el vannak választva, de az azon
nyolcadrészhez tartozó mezők, a szántók és más hasznok nincsenek, s azokat Daróczy János
és László és az ő jobbágyaik jogtalanul használják, és ehhez a leleszi konventnek egy, a néhai
Miklós nádor egy emberének a jelenlétében kiadott, 1349-es ítéletlevélre hivatkoznak.
Ezzel szemben László fia János a leleszi konvent, a váradi káptalan és az egri káptalan
egy-egy vizsgáló levelét, továbbá négy tiltó levelet, tudniillik a mondott leleszi konventét,
az egri káptalanét, tovább Marochok beregi ispán és László fia Tamás alispán és a vármegye
nemes bíróinak levelét mutatta be és kérte, hogy az őt illető nyolcadrészt az országbíró
elhatárolhassa. [A továbbiakban következik a szent György nyolcadára jelölt határjárás
körülményeinek leírása, l. Az előző oklevél]. Az országbíró végül kéri a váradi káptalant,
hogy végezze el a határjárást Nagyboldogasszony következő nyolcadán (augusztus 22.),
és tegyen jelenést, illetve idézze meg az ellentmondókat Kisboldogasszony nyolcadára
(szeptember 15.). Kelt Wyssegradon, az említett határidő (Vízkereszt nyolcada) utáni
tizenkettedik napon. Kívül: A tisztelendő és tekintélyes férfiaknak, a váradi egyház
káptalanának Warada-i László fia János fia Miklósnak [!] István fia János és fia, László
ellenében a királyi emberek és a ti embereitek által végzendő határjárásról a bent leírt
módon Nagyboldogasszony nyolcadára és Kisboldogasszony
nyolcadára az országbíróhoz (jelentésre).
 
 
   
Az árak és szolgáltatások tekintetében a változtatás jogát fenntartjuk! BEREG-Y Kft. Vissza a főoldalra
 
Bemutatkozás   Szolgáltatások   Szobáink   Képekben   Beregdaróc és környéke   Kapcsolatfelvétel
Bemutatkozás > Történetiség > Emlékek a múltból