Vissza a főoldalra
Magyar
English
   
 
 
  Bergengócia mesebeli tájai | Túracsomagok
   
 
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét két nagy természetföldrajzi tájegység: a Nyírség futóhomokos
hordalékkúp-síksága és a Tisza árterének vidéke alkotja. A Szatmár-Beregi-síkság hazánk
folyóvizekben egyik leggazdagabb és legváltozatosabb tája is. Itt kanyarog a Tisza, a Túr;
a Szamos és a Kraszna között az Északi- és a Keleti övcsatorna; erdők, szántók, legelők,
rétek, a morotvák égeres láperdői - különösen a Csarodánál lévő tőzegmohalápok,
a Nyírestó és a Bábtava - rendkívül értékes, ritka élővilágot őriznek. A másutt már nem
élő növény- és állatfajok a múltból maradtak a jövendőnek, mint a mesék és legendák,
amik ezen a sejtelmes, neszező csöndű vidéken teremtek a nép ajkán.

A nép, amely mindig formálta a táj viszont annak lelkét, jellemét, szokásait, életmódját - mindmáig
több kisebb tájegységre osztja a Felső-Tisza vidékét. A Bereg Tisza menti része a beregi Tiszahát,
a folyó nyugati partján már a homokbuckás Nyírség kezdődik. Szatmárban a Szamos lankája
a Szamoshát, a Tisza mente a szatmári Tiszahát. Közöttük fekszik a hatalmas
erdőségek emlékét idéző Erdőhát, amelynek aprócska, néprajzilag különleges része
a Palágyság. A Szamoshát délnyugaton a valamikori Ecsedi-láp mellékével határos,
azon túl már a Nyírség terül el. Ezek a tájrészek nem határolhatók el mereven egymástól,
hanem szinte észrevétlenül egymásba olvadnak.

A Felső-Tisza vidéke ma is igazi víziparadicsom, pedig a lecsapolással már eltűnt
a legtitokzatosabb része, a lápi lidércek lakta Ecsedi-láp. A történelem előtti időkben
hegyes vidék volt, később a vulkánok az egyenetlen felszínre egy-három kilométer vastag
láva- és tufaréteget terítettek, majd a lassan lesüllyedt térséget befedte a tengeri és
beltavi üledék, a jégkorszakban még rárakódott 100-200 méter vastag hordalék.
A Tisza és a Szamos irányt változtatott. A Tisza délnyugatról északnyugatnak fordult,
és a Nyírség magasabb részeit megkerülve új vízrendszert alakított ki. Az Ecsedi-lápvidék
két főfolyása, a Szamos és a Kraszna jelentős árvizeket hozott. A Szamos melletti hordalékkúp
és a Nyírség délkeleti része között így jött létre a rossz lefolyású lápvidék, aminek vizét
sosem tudta teljesen levinni a lomha Kraszna. Olyan hatalmas területű volt a mocsárvilág,
mint a Balaton kétharmada, a XVIII-XIX. században is még 50 négyzetkilométeren terült el.

Bergengengócia erdői, mezői
Erdőt, mezőt járva a bereg-szatmári kusza, sejtelmes növényvilággal ismerkedhet meg.
A hajdanvolt ősi növényvilágból megmaradt erdőkben ma is jellemző a kőris-, sziltársulás.
Uralkodó fafaj a kocsányos tölgy, amit mezei juhar, mezei szil, a magaskőris lapályi változata
és különösen az ártereken a szürke nyár kísér. A cserjeszint magas és dús: galagonyával,
kökénnyel, kutyabengével, veresgyűrűvel, kányabangitával teli. A gyepszinten hamvas szedret,
árvacsalánt, acsalaput, tavaszi tőzikét, néhol őszi kikericset, hóvirágot, tavaszi csillagvirágot,
ritkán kotuliliomot és szellőrózsát is láthat. Ennek az erdőtípusnak a legszebb állományai most
Csaroda, Tarpa, Lónya, Beregdaróc, és Beregsurány határában láthatók. A hegyvidéki
elemekben leggazdagabb gyertyános, tölgyes erdőtársulás Csaroda, Beregdaróc, Tarpa
határában őrződött meg, itt a Kárpátokból leereszkedett ritka kárpáti sáfrány is előfordul.
 
 
   
Az árak és szolgáltatások tekintetében a változtatás jogát fenntartjuk! BEREG-Y Kft. Vissza a főoldalra
 
Bemutatkozás   Szolgáltatások   Szobáink   Képekben   Beregdaróc és környéke   Kapcsolatfelvétel
Beregdaróc és környéke > Kirándulási lehetőségek > Bergengócia mesebeli tájai