Vissza a főoldalra
Magyar
English
   
 
 
  Csillagtúra | Történelmi-irodalmi túrá | Erdő- és ártéri gyalogt&
   
 
Az alábbi információkkal arra szeretnénk bátorítani, hogy a nálunk töltött idő alatt
induljon el gyalogolni a környék erdeibe és ártereibe.

Bergengócia csodavilága Önnek is feltárul majd!

Az erdők

A XVII-XVIII. században a Beregi-síkság felét még összefüggő, helyenként járhatatlanul
sűrű erdőség borította, amely a nyírségi és a bodrogközi erdőkkel kapcsolódott össze.
Akkor még elsősorban a tölgy, a nyúlánk égerfa, a bükk, a gyertyán, a kőris, a fekete és
rezgőnyárfa, a szilfa és erdei fenyő volt a jellemző fafaj. A tölgyes erdők a feljegyzések
szerint Tarpánál és Kisarnál kezdődtek, Kömörő, Cseke, Istvándi mellett húzódtak végig,
de a lapályokon megszámlálhatatlanul sok juhar, éger, som, hársfa és mogyoróbokor is nőtt.
A hajdanvolt ősi növényvilágból megmaradt erdőkben ma is jellemző a kőris-, sziltársulás.
Uralkodó fafaj a kocsányos tölgy, amit mezei juhar, mezei szil, a magaskőris lapályi változata
és különösen az ártereken a szürke nyár kísér. A cserjeszint magas és dús: galagonyával,
kökénnyel, kutyabengével, veresgyűrűvel, kányabangitával teli. A gyepszinten hamvas
szedret, árvacsalánt, acsalaput, tavaszi tőzikét, néhol őszi kikericset, hóvirágot, tavaszi
csillagvirágot, ritkán kotuliliomot és szellőrózsát is láthatunk.
Ennek az erdőtípusnak a legszebb állományai most Csaroda, Tarpa,
Lónya, Beregdaróc és Beregsurány határában láthatók.


A folyók és árterek élővilága

A folyók ártereinek középmagas és magas térszintjének legjellemzőbb fafaja a kocsányos
tölgy, a magyar kőris, a mezei- és vénicszil és a mézgás éger, a cserjeszintben pedig
a galagonya és a vörösgyűrű som. A hullámterek legelterjedtebb erdőtársulásai a mélyebb
fekvésű területek fűz-nyár ligeterdői. A fehér- és feketenyárak, a fehér és törékeny fűzek
árnyas csöndjében szeret fészkelni a szürke gém, a selyemgém a kiskócsag, a bakcsó, itt
megtalálható a feketególya. A folyómedrek partjain leggyakrabban a fa alakú mandulalevelű-
és csigolyafüzek alkotnak bokorfüzeseket, ezek a bokrokra fészket rakó énekes madaraknak,
így a füzikéknek kedvelt otthonai. A holtágak vizében tündérrózsák, sárga tavirózsák ringanak,
nefelejcs, sulyom, sárga nőszirom, nyílfű, tőzike, mocsári gólyahír, fekete nadálytő nőnek
a hínártársulások mellett. A nádasok jellemző faja a pántlikafű, a harmatkása és a tőzegpáfrány.
Az ártereken ma dióligetek, lejjebb almáskertek és szilvafák is láthatók, a vízparton pedig
csalán, szeder, gyalogakác tenyészik az ábrándos füzesekben. Az ártér ember alig járta
erdőiben vadmacska, szarvas, ritkán vaddisznó, őz, róka, nyúl tűnik fel, a vízicickány,
egér, mezei pocok mellett a vidrát is megpillanthatjuk. Tiszában, a Szamosban, az ásott
csatornák, a holtágak vizében még ma is megtalálható a védett réticsík, a lápi póc,
a selymes durbincs, a kecsege, a magyar és a német bucó.

A híres ártéri dzsungelgyümölcsösöket néhány kutató szerint a honfoglalók már itt
találták a Tisza és ellékfolyói árterében. A XVII. században Evlia Cselebi török utazó
is megcsodálta az óriási, félvad fákat, egízlelte és ékesszólóan dicsérte zamatos
gyümölcseiket. A penyigei vörös- és a nemtudom szilva; kenéz piros-, a sóvári-,
a kormos- és batul alma; az árpával érő-, a császár- és a vérbeli körtefajtákat
és a papírvékony héjú, olajos belű diókat termő fák a tavasszal és ősszel az áradás
iszapja táplálta rtereken nőttek. Az ősi tájfajták közé tartozó tányéralmák, bőralmák,
a kormos almák akár egy évig s elálltak. De a gyümölcsöket inkább aszalták, vagy
lekvárt főztek belőlük, a XVI. századtól lendült öl a pálinkafőzés és az ecetgyártás.
A Tiszahát és a Szamoshát gyümölcstermelése az ősi zsungelgyümölcsösökre épült,
a XIX. századtól lett keresett a szatmári égetett szilvapálinka.
Nagyon híres és kedvelt volt a penyigeinek vagy "nemtudom" szilvának
hívott igen bő, jó termésű szilvafaj, amely ma is nagy területeken
terem a Tisza menti falvakban.
 
 
   
Az árak és szolgáltatások tekintetében a változtatás jogát fenntartjuk! BEREG-Y Kft. Vissza a főoldalra
 
Bemutatkozás   Szolgáltatások   Szobáink   Képekben   Beregdaróc és környéke   Kapcsolatfelvétel
Beregdaróc és környéke > Kirándulási lehetőségek > Túracsomagok > Erdő- és ártéri gyalogt&